A Revit MEP egy kicsit több
A Revit szoftvercsalád az Autodesk szoftverfejlesztő cég (pl.: AutoCAD) kínálatában, már lassan 10 éve jelen lévő platform. Az első Revit még csak az építészek számára készült tervező szoftver volt, mely Revit Building néven Magyarországon is kapható volt. Az "építész" Revit következő nagyobb fejlesztése az volt, hogy megjelent a Revit Structure programcsomag. A Revit Structure a szerkezettervezők szoftvere Revit alapon. Így együtt tudott dolgozni már az építész és a szerkezettervező egy közös platformon, gyorsítva a 3D-s tervezést és a kommunikációt.
A következő nagy állomás az volt, amikor is 6 verzióval ezelőtt megjelent a Revit Systems. A "legújabb" Revit már az épületgépész és - villamos tervezők számára készült.
A Revit szoftvercsalád az évek során egyre fejlettebb lett és nem csak a programok fejlődtek sokat, hanem a nevüket is megváltoztatták.:
A Revit Building - ből Revit Architecture lett, a Revit Systems - ből pedig Revit MEP. Az MEP betűszóval akarták hangsúlyozni az épületgépész és - villamos tervezést. {M(echanical) E(lectrical) P(lumbing)}
A Revit MEP megjelenésével teljessé vált a szoftvercsalád és így már a magasépítési tervezés teljes vertikuma le van fedve. Így adatveszteség nélkül tud együtt dolgozni építész, szerkezettervező, épületgépész és - villamos tervező. Láthatják egymás változatait, és könnyen tudják kezelni a közös problémákat.
A Revit MEP tervezőszoftverrel a teljes épületgépészeti és - villamos tervezés megvalósítható. Nem csak a légtechnika és csőhálózat rajzolható meg, hanem természetesen az egyes rendszereket, vagy szakaszokat le lehet méretezni vele.
Az épületgépész rész kialakításakor törekedtek arra a fejlesztők, hogy minél könnyebben tudják a felhasználók a szoftver használatát elsajátítani, és minél közelebb érezzék az épületgépész rendszerek kialakítását a gyakorlathoz, ami megvalósul a való életben is.
Az oktatási és a felhasználói gyakorlatok alapján is az tapasztalható, hogy a gépészeti rendszerek kialakítását könnyen lehet megvalósítani a Revit MEP által is támogatott "rendszer szemléletű" tervezéssel. Ezzel a "szemlélettel" nincs szükség arra, hogy már az első lerakott "elemkor" a tervező figyeljen arra, hogy milyen rendszer is lesz amit meg akar tervezni. Itt megkönnyítve a munkát, csak le kell rakni a megfelelő "elemeket" és egy kattintás segítségével rendszerbe kell szervezni. A rendszerbe szervezéskor nem kell a légcsatorna és csőhálózat "rajzolásakor" lerakott elemeket (légcsatorna, cső, idomok, kiegészítők) a rendszerhez adni, hanem csak a "végpontokat" kell a rendszer elemeihez illeszteni. A rendszer végpontjait összekötő elemek automatikusan a rendszer részei lesznek, így könnyítve meg a tervezési munkát és küszöbölve ki a lehetséges rajzolási hibákat.
Az alkalmazás által is támogatott "rendszer szemlélet" előnye, hogy az anyagkigyűjtéseknél és a kimutatásoknál is lehet szűrni a rendszerekre. Így téve pontosan követhetővé a felhasználni kívánt anyagok mennyiségét, könnyítve meg a pontos költségvetés készítését is. Ezek az anyagkimutatások már a tervezés kezdeti fázisában is létre hozhatóak, mivel a Revit programcsalád előnye a "parametrikus" tervezés. Ez annyit jelent, hogy bárhol változtatunk a terven, azaz összes dokumentációs nézeten, kigyűjtésen egyből meg is jelenik. Felhasználói visszajelzés és tapasztalat is azt mutatja, hogy már az indító sablonba is belementik az üres anyagkigyűjtési listát, vagy a tervezést azzal kezdik; így menetközben is tudnak az addig állapotról készíteni a megrendelő felé egy listát. Érdekes probléma szokott még lenni az is, hogy a gépészeti rendszereket színekkel szokták a tervezés során egymástól elkülöníteni. Viszont a hagyományos tervezés során már előre ki kell találni a rendszer színét vonalvastagságát. A keserű tapasztalat az, hogy a "papír mindent elbír" alapon folyik néha a tervezés, ami csak a tervek ellenőrzésekor derül ki, hogy bizony két különböző rendszer azonos színt kapott, vagy az egyik rendszer bizonyos része nem azon a színen van mint ahol lennie kellene. Ezt a Revit MEP - ben nagyon könnyű elkerülni, mivel a "Szűrők" segítségével lehet színeket, vonalvastagságokat és vonaltípust adni az egyes rendszer elemeinek. A "parametrikus motornak" köszönhetően ha egy újabb elemet kötünk be a rendszerbe, akkor az automatikusan felveszi azt a színt és vonalvastagságot, amit már a tervezés korábbi fázisában definiáltak.
A "parametrikus motor" másik nagy előnye a dokumentációs nézetek készítésekor jelentkezik. Többször előfordult már, hogy a terv leadásakor derül ki, hogy valami lemaradt, vagy nem pontos a terv. Ilyenkor az összes tervlapon végig kell vezetni a változtatást, ami néha több órás, vagy napos munkát jelent. Rosszabb esetben a megrendelő áll elő valami kéréssel a határidőhöz közeledve, vagy az építésztervező "egy kicsit" változtatott még az alaprajzon. A Revit technológia előnye itt lép be és segít a munkában azzal, hogy ha egy alaprajzi nézeten, vagy egy metszeten korrigálja a tervező a modellt, akkor a tervlapokon a változtatások azonnal megjelennek, nincs szükség "kézi" beavatkozásra.
A Revit MEP fejlesztése során úgy alkották meg a tervezési metódust, mintha a tervező építőkockákból rakná össze a 3D-s épületgépész modellt. Ezek az építőkockák nem csak geometria információkat tartalmaznak a gépészeti elemekről, hanem a rendszerek méretezéséhez szükséges paramétereket is magukban hordozzák. Ezzel a "felparaméterezéssel" olyan egyedi gyártó-, és termék specifikus, intelligens elemeket lehetett gyártani, amely nem csak azt állítja be, hogy a légcsatornának és a csőnek mekkora legyen a mérete, hanem a berendezésről is visszajelzi, hogy a mértékadó szakaszhoz megfelelő-e vagy nem. Ezeket az intelligens családelemeket a magyar tervezési szabályoknak megfelelően alakítottuk ki, hogy így könnyítsük meg a magyar felhasználók munkáját.
A Revit MEP szoftverhez elérhetőek kiegészítő alkalmazások, amelyek megkönnyítik az alapszoftver használatát. Egyik ilyen a HungaroVit Eszköztár, amely magyar tervezési szokások miatt jött létre, gyorsítva meg nálunk a munkát. Az egyik ilyen felhasználói igény, hogy a szoftver tudja meghatározni a légcsatorna szigetelések vastagsága alapján az egyes szakaszok tömegét és a légcsatorna tulajdonságai között a tervező meg tudja nézni és kigyűjteni a szakasz tömegét kilógrammban (Légcsatorna tömeg számító). A másik ilyen magyar tervezői igény volt, a légcsatornákat és csöveket méretük szerint különböző hosszúságúra darabolja fel a kiegészítő alkalmazás (Cső-, légcsatorna szeletelő). Erre azért is volt szükség, hogy anyagkigyűjtéskor meg lehessen határozni mely helyiségekbe hány darab különböző méretű légcsatornát és csövet kell odavinni. Ezeket az információkat oda is kellett adni a kivitelezőnek, mert a rendszer építése során pontos ütemezés volt meghatározva, amelyet le is kellett dokumentálni.
Fontos funkció még az összes Revit szoftverben, hogy "Fázisokat" lehet létrehozni. Ez a "Fázis" funkció az időrendet jelöli a szoftverben. Alapértelmezetten két fázis van a sablonban, az egyik a "Meglévő", a másik pedig az "Új kivitelezés".Ezek a fázisok még tovább bővíthetőek a felhasználó igények szerint, sőt az egyes időrendi fázisokhoz tartozik még egy - egy bontási funkció is. Így például egy "Meglévő" rendszerelem (pl.: légcsatorna) az "Új kivitelezés" fázisban lesz elbontva. Ezt a bontást egy egyszerű "bontókalapács" nyomógombra való kattintással lehet aktiválni, ezután csak a bontandó elemre kell "rákattintani". A fázis és a bontási tulajdonság is megjelenik minden elemnél, így az anyagkigyűjtésekben is van lehetőség ezeknek a tulajdonságokra szűrni és kiexportálni a felesleges és a beépítendő elemeket. Így jelentősen megkönnyíthető a kivitelező munkája.
Hányszor történik az, hogy a megrendelő, vagy a kivitelező változtat az igényeken és ez kihat a terv egy bizonyos részére. Egy egyszerű példa, hogy a megrendelő nem a betervezett gépet szeretné látni a terveken, hanem helyette kér egy másik típust, ami csöndesebb, de cserébe több helyet foglal el. Ilyenkor a Revit szoftverekben lehetőség van arra, hogy egy problémára több megoldási módot dolgozzon ki a tervező egy projekten belül, és ezt tételesen meg is mutassa a megrendelőnek. Így mindenki pontosan látja, hogy a különböző változatok mennyi változtatást is jelentenek anyag szintjén. Erre alakították ki a Revit szoftverekben a "Tervváltozat" funkciót, mely segítségével következetes lesz a terv, mivel nincs szükség külön állományok mentésére minden egyes ötlethez.
Miért is több a Revit?
A többi szoftverrendszer, melyek egy speciális feladatra lettek kifejlesztve saját grafikus motorral, esetleg ráépülnek egy alap grafikus szoftverre (pl.: AutoCAD), és annak előnyeit és korlátait használják ki. (Ilyen korlát pl., hogy csak egy speciális feladathoz lehet használni, vagy promóciós céllal jöttek létre és csak egy terméket, termékcsoportot támogatnak.) Az Autodesk viszont nem csak egy speciális épületgépész részfeladatra fejlesztette ki a szoftvert, hanem megpróbálta lefedni a teljes épületgépészeti tervezés minden ágát.
A Revit másik nagy előnye, hogy nem csak támogatja a 3D-s tervezést, hanem egyszerűen megkerülhetetlen a használat során a pontos terv felépítése. Olyan funkciók vannak beépítve, amelyeket eddig csak több egymástól különböző szoftverben lehetett elérni, és csak fáradságos munkával lehetett az általuk létrehozott információkat naprakészen tartani. Néhány ilyen funkció pl.: szűrők, fázisok, tervváltozatok, ütközésvizsgálat, dinamikus anyagkigyűjtés és a rendszerek.
Azzal, hogy a Revit megkerülhetetlenné teszi a pontos 3D-s modellt, nem csak a tervezőknek és a kivitelezőknek nyújt pontos információt, hanem később a létesítményüzemeltetés számára is lehetővé teszi az információban gazdag modellből előállított adatok felhasználását.
Végül, de nem utolsó sorban, a legfontosabb, hogy a Revit platformok között (Architecture, Structure, MEP) az információ közössé válik és az egyes szakági tervezők együtt tudnak dolgozni egy projekten ugyanabban az időben, könnyedén elérve egymás munkáját. Így lerövidül a tervegyeztetéssel töltött idő, ami mindenkinek megtakarítást jelent. Ez a mai gazdasági helyzetben komoly előnyt jelent mindenki számára.
